országhatárok

Országhatárok a szuverén államokat egymástól elválasztó jogi és földrajzi vonalak. Ezek a vonalak meghatározzák, mely területek tartoznak mely államhoz, és mely hatóságok gyakorolják a hatalmat felettük. A határ lehet földön húzódó vonal, tengeren kiemelt tengeri határ, vagy a légtérre vonatkozó kijelölés; jogi státusukat általában nemzetközi szerződések és a nemzetközi jog szabályozza.

Természetes határok például folyók vagy hegységek, amelyek jellegzetes természeti vonatkozások miatt jól felismerhetők. Geometriai vagy mesterséges határok pedig olyan vonalak, amelyeket szerződések alapján adott területekhez rendeltek. A határ meghatározása többnyire három lépésben történik: delimitation (a határ útvonalának megállapítása a szerződésben), demarcation (a terepen történő fizikai jelölés), valamint a határközösségi vagy kölcsönös érdekegyeztetés és adminisztratív kezelés.

Jogi keretek: a határokat nagy részben nemzetközi jog és államközi szerződések szabályozzák. Viták esetén békés megoldási módok követhetők, például diplomácia, egyezség vagy nemzetközi bíróság döntése, így például a Nemzetközi Bíróság (ICJ). A történelmi fejlődés során gyakran alkalmazták a uti possidetis juris elvet a dekolonizáció során, hogy a fennálló területi integritást védjék.

Jelenkorban a határok jelentős szerepet játszanak a biztonságban, a kereskedelemben és a migráció kezelésében. Szerepük változó: egyes régiókban nyitott határok, másutt szigorú ellenőrzés és határőrizet jellemző. Az országhatárok közti együttműködés és egyezség a regionális stabilitás alapját képezi.

Lásd még: nemzetközi jog, határkérdések, határdöntés, határmegjelölés, határőrizet, enclaves és exclaves.