hegységek

Hegységek olyan földrajzi képződmények, amelyek a környezetüknél jelentősen magasabban emelkednek, és gyakran hosszú, összefüggő vonulatokat vagy tömböket alkotnak. A legtöbb hegység a földkéreg mozgásainak következménye: lemeztektonikai folyamatok során ütközések, nyomódások és felhúzódások eredményeként keletkeznek. A felszín formáját és elevenségét a folyók, a szél és a jég is alakítja.

A hegységek kialakulásának fő módjai közé tartozik a redőződéses (fold) hegységképződés, ahol a rétegek nyomódnak és felhúzódnak; a törésvonalak mentén létrejövő tömbhegységek; illetve a vulkáni hegységek, amelyeket a vulkanizmus hoz létre. Egy-egy hegylánc gyakran több folyamat eredője.

Magasságuk és helyzetük klimatikailag és ökológiailag is jelentősen befolyásolják a környezetet: a magasabban fekvő részeken általában alacsonyabb hőmérséklet és erőteljes nedvesség jellemző, ami alpesi vagy más övön belüli élővilágot teremt. A jég és erózió formálja a felszínt, a hó és jég pedig vízforrást is biztosít.

A hegységek gazdasági és kulturális jelentőséggel bírnak: vízforrások, erdők, ásványi kincsek és turisztikai attrakciók, ugyanakkor kockázatokat is jelenthetnek, például földcsuszamlások, lavinák, földrengések és talajerózió. A fenntartható használat és a biodiverzitás védelme fontos szempont a hegységi régiók menedzselésében.