népességfejldés

Az általános értelemben vett népességfejlődés a népesség számának, összetételének és szerkezetének hosszú távú alakulását vizsgáló demográfiai fogalom. A folyamat három fő tényező hatására zajlik: a születések száma (termékenység), a halálozás, illetve a nettó migráció, amely a lakosság összetételére és kor szerinti eloszlására is hat.

Az indikátorok közé tartozik a termékenységi ráta, a várható élettartam, a halandóság, az öregedési index, a kor- és nemek szerinti összetétel, valamint a migrációs egyenleg. Ezen mutatók segítségével írható le egy ország vagy régió népességének dinamikája és szerkezete.

A demográfiai átmenet elmélete leírja, hogyan változik a népesség dinamika a gazdasági fejlődés hatására: a kezdeti szakaszban mind a születés, mind a halálozás magas, ezt követi a halálozás csökkenése, majd a születés mérséklődése vagy alacsony szintre kerülése, végül elöregedő társadalom és alacsony növekedés jellemzi a későbbi szakaszokat. A folyamat regionálisan és társadalmilag jelentősen eltérő lehet, így a fejlett országokban gyakran alacsony születés és öregedés figyelhető meg, míg a fejlődő régiókban gyors népességnövekedés és fiatal korstruktúra jellemző.

A népességfejlődés hatással van a gazdasági növekedésre, a nyugdíj- és szociális rendszerekre, a munkaerőpiacra, valamint a környezeti és infrastrukturális tervezésre. A nemzetközi adatok forrásai közé tartozik az ENSZ Népesedési Osztálya, a Világbank és regionális statisztikai hivatalok; hazai adatokért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai a mérvadóak.