nyálkája

Nyálka vagy nyálkája a nyálkahártyák által termelt sűrű, ragadós váladék. Erejét és összetételét a megtermelődő sejttípusok és szövetek határozzák meg, de legfontosabb feladata a nedvesség fenntartása és a felszín védelme. Az emberi és más állati szervezetekben a nyálka a légutakban, a gyomor-bél traktusban és bizonyos külső felszíneken is található, ahol a nyálkahártya által bevont felületek megszabadulását és könnyebb átjutását segíti.

Összetételét tekintve a nyálka nagyrészt vízből áll, de jelentős benne a mucin nevű nagy molekulatömegű glikoprotein, amely adja a váladék ragadós, gélszerű állagát. Emellett nyomokban enzimek, antimikrobiális peptidek és immunoglobulin A (IgA) találhatók benne, melyek hozzájárulnak a helyi védelemhez és a mikroorganizmusok elleni első védelmi vonalhoz.

Funkciói közé tartozik a nedvesség biztosítása, a felületek és a részecskék megtapadásának megkönnyítése, a fáradékosodás elleni védelem és az immunrendszer részvétel a kórokozók elleni védelemben. Az előállítás mértéke és a váladék viszkozitása fiziológiás állapotban közel állandó, de hydration, allergiák, fertőzések vagy krónikus gyulladások hatására változhat.

Egészségügyi szempontból a nyálka mennyisége és állaga jelzésértékű lehet. Túlzott váladékképződés például allergiás vagy fertőző folyamatokban gyakoribb, míg csökkent váladékképződés kiszáradás vagy bizonyos betegségek esetén figyelhető meg. A nyálka különböző fajokra jellemző lehet, s funkciója alkalmazkodhat az adott környezethez és életmódhoz.