nitrogénhez

A nitrogén (N) a periódusos rendszer 7. eleme. Atomszáma 7, a nitrogéngáz N2 molekulát alkotó két nitrogénatom stabil összekapcsolódásával rendelkezik. A levegő domináns összetevője, körülbelül a tömeg 78%-a nitrogént tartalmaz. A N2 molekula rendkívül erős háromkötéses kötése miatt a nitrogén kémiai reaktivitása általában alacsony, de biológiai és ipari környezetben rendkívül fontos szerepet játszik.

Szabad nitrogén a földi légkörben található meg, és ipari célokra többféle módon nyerik ki vagy állítják elő. A levegő frakcionált légnemű elválasztásával gyakran előállítják tiszta nitrogént gázként vagy folyékony formában. Az ammónia és nitrogéntartalmú műtrágyák gyártására a Haber–Bosch eljárást használják, amely a nitrogént hidrogénnel nagy nyomáson és magas hőmérsékleten reagáltatja.

Az élővilág számára nélkülözhetetlen elem: nélkülözhetetlen a fehérjék és nukleinsavak felépítéséhez. A növények nitrogént nitrátok NO3- és ammonium ionok NH4+ formájában veszik fel. A nitrogén körforgása során a nitrojén-kötő baktériumok a levegő nitrogénjét ammóniává konvertálják, ezt követi nitrifikáció (NH3/NH4+ → NO2- → NO3-), majd denitrifikáció (NO3- → N2). Ezek a folyamatok biztosítják a talaj termékenységét és az élőlények nitrogénhez való hozzáférését.

Fő felhasználási területei közé tartozik a mezőgazdasági műtrágyázás, az iparban nitridek és más nitrogént tartalmazó vegyületek előállítása, védőgázként töltött környezetek, valamint kriogenikában folyékony nitrogént használnak hűtésre. Az elektronikai iparban nitridek és más nitrogént tartalmazó félvezetők készítéséhez is alkalmazzák.

Biztonság: nitrogéntartalmú rendszerek belégzése oxigénhiányt okozhat; általában nem mérgező, de zárt térben életveszélyes lehet. Izotópjai közül a N-14 és N-15 stabilak, és kutatásokban nyomon követésre használják őket. A kifejezés nitrogénhez (to nitrogen) nyelvi formája a nitrogénnel kapcsolatos hivatkozásokban gyakori.