molekulát

Molekula, vagy köznyelvben molekula, a kémiai vegyület legkisebb olyan egysége, amely önállóan is megőrzi a vegyület tulajdonságait. Általában két vagy több atom kapcsolódik össze kovalens kötéssel, bár bizonyos esetekben ionos kötések vagy gyenge interakciók is részt vehetnek a stabilitásban és a szerkezetben.

Kialakulásuk szerint megkülönböztetünk homonukleáris molekulákat, amelyek ugyanabból az atomtípusból állnak (például O2, N2), és heteronukleáris molekulákat, amelyek különböző atomokból összetevők (például H2O, CO2, CH4). A molekulák geometriai szerkezete – a kötőkonfiguráció és a szögek – meghatározza polaritást, oldhatóságot és reakcióképességet. A molekulák lehetnek poláris vagy apoláris, és formájuk általában különböző geometriákat eredményez, például lineáris, tüskés vagy tetraéderes alapú formákat.

Molekulák tömegét a relatív molekulatömeg adja meg; a mennyiséget pedig mólban mérjük, amely Avogadro-számú (≈6,022×10^23) részecskére vonatkozik. A molekulákat tanulmányozhatjuk spektroszkópiával, infravörös és UV–Vis módszerekkel, röntgen-difraktometriával és tömegspektrometriával, illetve számítástudományi modellekkel.

Jelentős példák közé tartozik a víz (H2O), a szén-dioxid (CO2), a hidrogén (H2) és a metán (CH4). Biológiában a molekulákból épülnek fel a polimerek és makromolekulák, például fehérjék és nukleinsavak, amelyek az élő rendszerek alapját képezik.