nedvesítés

Nedvesítés alatt a folyadék és egy felület közötti érintkezési viselkedést értjük, amely meghatározza, hogy a folyadék miként terjed el a felületen. A jó nedvesítés azt jelenti, hogy a folyadék kenődik a felületen és nagy területet érint. A jelenséget a felületi feszültség, az interfacialis erők és a felületi adottságok határozzák meg.

Az érintkezési szög (kontakt szög) mérése alapján értelmezik a nedvesítést: minél kisebb a kontakt szög, annál jobb a nedvesítés. A felületeket hidrofílikusnak (vízkedvelő) vagy hidrofóboknak (víztaszító) nevezzük, és ez befolyásolja a folyadék terjedését. A nedvesítés fiziológiai és technológiai kontextusokban is kulcsfontosságú, mivel meghatározza például a tapadást, a bevonatok egyenletességét és a tisztítás hatékonyságát.

Alkalmazások széles köre létezik: nyomtatás és tinták területén a jó nedvesítés biztosítja a jól lefutó vonalakat és a pontos felvitelt; bevonatok és ragasztók készítésénél a megfelelő nedvesítés javítja a tapadást; tisztítás és mosás során pedig a felület nedvesítése befolyásolja a hatékonyságot. Biológiai és orvosi területen is gyakori a nedvesítés fontossága a nyálkahártya védelmében, gyógyszerek felszívódásában vagy drenázsban.

Nedvesítés szabályozása során gyakran alkalmaznak felületi kezeléseket (plazma- vagy korongos kezelést), illetve felületaktív anyagokat (surfactánsokat) vagy adalékokat, amelyek fokozzák vagy csökkentik a felületi energiát. A cél az adott felületen a folyadék terjedésének optimális mértéke.

Mérése általában a kontakt szög mérése, például a sessile drop módszerrel. Más módszerek közé tartozik a Wilhelmy-plat mérés vagy a kapillaritás-alapú vizsgálatok. Ezek az adatok segítik az anyagok és eljárások tervezését, hogy a nedvesítés az alkalmazás igényeinek megfelelő legyen.