mértékegységét

A mértékegység a fizikai mennyiségek pontos és megismételhető leírását szolgáló standard egység. Lehet alap- vagy származtatott mértékegység, és célja, hogy a különböző mérési eredményeket összehasonlíthatóvá és reprodukálhatóvá tegye. A mértékegységek rendszere a tudományos és technikai tevékenységekben alapvető eszköz, amely megkönnyíti a kommunikációt, az adatok összevetését és a technológiák fejlesztését.

Az International System of Units (SI) a legelterjedtebb metrológiai rendszer. Hét alapmértékegység van: méter, kilogramm, másodperc, amper, kelvin, mole és kandela. Ezekből származtatott egységek képzik a mindennapi mérés széles skáláját, például a sebesség méter per másodperc, a sűrűség kilogramm per köbméter. Az SI egységeihez tartozó definíciók lehetővé teszik a mérések pontos reprodukálhatóságát világszerte.

2019-ben az SI alapegységeinek definícióit a fundamentális fizikai konstansokra kötötték. Így a hossz mértékegységét a fény vákuumbeli sebességének fixált értéke, a kilogrammét a Planck-állandó, az amperét az elemi töltés, a kelvinét a Boltzmann-állandó, a mole értékét az Avogadro-számból kiinduló definíció, a kandela pedig a megfelelő fényerő- és látszási határértékekhez kapcsolódik. A másodperc továbbra is a Cs-133 atom frekvenciájával meghatározott.

A mértékegységek használata magában foglalja a nyomon követhetőséget és a mérési bizonytalanság kimutatását, valamint a mérések nyomon követhetőségét nemzeti metrológiai intézetek felé. A mértékegységek közötti konverziók és prefiksek (például kilo-, milli-, micro-) révén a gyakorlatban rugalmas a méretarányaik kezelése.

A magyar nyelvben a 'mértékegységét' a szó 'mértékegység' birtokos esete. A kifejezés arra utal, hogy valaminek van egy meghatározott mértékegysége, de önálló fogalmi címszóként a cikk a 'mértékegység' témával foglalkozik.