mérgek

Mérgek olyan anyagok vagy vegyületek, amelyek élő szervezetekre vagy emberekre káros hatást fejtenek ki, akár halált is okozhatnak. A fogalom széles: magába foglal természetes toxinokat, kémiai mérgeket és olyan anyagokat is, amelyeket ipari vagy háztartási környezetben találhatunk. A mérgek lehetnek biotoxinok, illetve kémiai toxinok, és előfordulhatnak természetes forrásból vagy mesterségesen előállítva.

Kategóriák közé tartoznak a biotoxinok és a kémiai toxinok. Biotoxinok például botulinum toxin vagy ricin, amelyek természetes forrásból származnak (például baktériumok vagy növények útján). Kémiai toxinok közé sorolhatók nehézfémek (ólom, higany, arsenik), organofoszfátok és más mérgező vegyületek, valamint bizonyos oldószerek és ipari anyagok. A mindennapi környezetben található toxinok közé tartozhatnak vegyi szennyeződések, mikrobás toxinok és bizonyos növényi vagy állati mérgek is.

Működési mechanizmusok szerint a mérgek különböző módon károsíthatják a sejt- és szervrendszereket. Előfordulhat enzimek gátlása (például acetilkolinészteráz gátlása organofoszfátok esetén), a fehérjesz szintézisének, a sejtfúziók vagy a mitokondriális funkciók megzavarása, illetve sejtmembránok vagy ioncsatornák működésének megváltoztatása.

Expozíció és tünetek sokfélék lehetnek, a belsőleges, inhalációs vagy bőrön át történő bejutás módjától függően. Jellemző tünetek közé tartozik a hányinger, hányás, hasmenés, fejfájás, szédülés, gyengeség, görcsök, légzési nehézség vagy kóma; súlyos mérgezés esetén életfontosságú lehet a gyors orvosi ellátás.

Kezelés és megelőzés a mérgezés elkerülése és a forrás megszüntetése, valamint a szakszerű ellátás biztosítása. Bizonyos mérgekhez specifikus antidótumok léteznek; a kezelés általános célja a tünetek enyhítése, a mérgező anyag eltávolítása a szervezetből és a szupportív terápiák alkalmazása. Megelőzésként fontos a megfelelő tárolás, címkézés és védőintézkedések betartása, a crook-kockázatok minimalizálása.