membránjai

Membránjai a sejtek és sejtszervecskék körül és között található biológiai gátak. Alapvető összetevőjük a foszlipid kettős réteg, amelyben a fehérjék és a koleszterin is elhelyezkedik. A membránjai közé tartozik a plazmamembrán, amely a sejtet határolja, és a belső membránok, például a mitokondrium külső és belső membránja, az endoplazmiás retikulum membránjai, a Golgi-készülék membránjai és a maghártya. Ezek a szerkezetek biztosítják a sejt szerkezeti integritását, a kiválasztást és a kommunikációt.

Szerkezet és összetétel: A kettős foszlipid réteg adja a lapos, de rugalmas vázat; a belső része hidrofób, a külső része hidrofília. A réteget koleszterin és különböző fehérjék tölthetik ki, amelyek szabályozzák a folyadékhőt és a membrán stabilitását. A külső felületen gyakran glikokalixként ismert szénhidrát-láncok találhatók, amelyek szerepet játszanak a sejtek közötti kölcsönhatásokban és a receptoros felismerésben.

Funkciók közé tartozik a be- és kijutás szelektív szabályozása, amit csatornák, szállítófehérjék és pumpák valósítanak meg. Jelátvitelben receptorokként szolgálnak, és a külső környezettel való kommunikáció helyszínei. Ezen felül elkülönítik a molekulákat és anyagokat a sejtkompartments között, részt vesznek az energiaátalakításban és a membránpotenciál kialakulásában.

Organellmembránok példái közé tartozik a mitokondrium belső és külső membránja, a maghártya és az endoplazmiás retikulum membránjai. Ezek speciális feladatokat látnak el a biokémiai folyamatok koordinálásában. Membránhibák vagy összetételi rendellenességek betegségekhez vezethetnek, és a kutatások gyakran foglalkoznak mesterséges vagy biomimetikus membránokkal, amelyeket gyógyszeradagolásra vagy technológiai alkalmazásokra fejlesztenek.