malignitás

Malignitás a rosszindulatú tulajdonság, mely jellemzi bizonyos sejtek vagy tumorsejtek növekedését és terjedését. A rosszindulatú daganatok invazívak; képesek behatolni a környező szövetekbe, és távoli helyekre, metasztázisokra is terjedhetnek. Ezzel szemben a benignus (jóindulatú) daganatok általában lassú növekedésűek, nem invazívak és nem adnak ki áttéteket. A malignitás alapvető fogalom az onkológiában.

Miért alakul ki? A malignitás genetikai és epigenetikai mutációk összessége eredményezi a kontrollálatlan sejtosztódást, a programozott sejthalál ellenszegülését és az érhálózat képződésének fokozódását. A sejtek evolúciója során gyakran felgyülemlenek olyan változások, amelyek a proliferációs útvonalak aktiválását, a növekedés korlátozó pontjainak legyőzését és a genom stabilitásának csökkenését okozzák. A tumormag létrejötte inváziót a környező szövetekbe és távoli áttéteket is lehetővé teheti, miközben a mikrokörnyezetet is módosítja.

Diagnózis: a malignitás megállapításához általában szövettani vizsgálat szükséges, amelyet képalkotó vizsgálatok (CT, MRI, PET) és laboratóriumi markerek egészítenek ki. A stádiumozás a TNM-rendszer szerint történik: T a primer tumor mérete és behatolása, N a regionális nyirokcsomók érintettsége, M a távoli áttétek jelenléte. Emellett molekuláris és genetikai profilozás segíthet a célzott kezelések kiválasztásában és a prognózis felmérésében.

Kezelés: a rosszindulatúság kezelése a tumor típusa és stádiuma szerint személyre szabott. Hagyományos módszerek közé tartozik a sebészeti eltávolítás, a sugárterápia és a kemoterápia. Emellett célzott terápiák és immunterápiás megközelítések fejlődtek ki. Gyakran kombinációs terápiák szükségesek, a túlélés javítására és a tünetek enyhítésére irányulva.

Előrejelzés és megelőzés: a prognózis nagymértékben függ a tumor típusa és a stádiumtól; a korai felismerés ezért lényeges. Kockázati tényezők közé tartozik a genetikai hajlam, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és bizonyos környezeti expozíciók. Megelőzés és szűrés, egészséges életmód és bizonyos oltások (például HPV) hozzájárulhat a rosszindulatú betegségek kockázatának csökkentéséhez.