lipidrendellenességek

Lipidrendellenességek a vér lipidtartalmának abnormális szintjeit vagy lipoproteinok összetételének zavaraival járó állapotok összefoglaló neve. Ezek a zavarok növelik az atheroszklerotikus érbetegségek és a kapcsolódó szív- és érrendszeri kockázatokat. A rendellenességek két fő csoportba sorolhatók: primer (genetikailag meghatározott) eredetű és másodlagos (egyéb betegségek vagy gyógyszerek által okozott) formák.

A primer lipidrendellenességek közé tartozik például a familiáris hipercholesterinémia (FH), a familiáris kombinált hyperlipidémia (FCHL) és ritkábban a dysbetalipoproteinémia (type III). Ezek öröklődő vagy polygenetikus rendellenességek, amelyek gyakran súlyos vagy korai életkorban megemelkedett LDL-koleszterin- és/vagy trigliceridszinteket okoznak. Másodlagos okok között szerepelnek a hypothyreosis, nefrotikus szindróma, cukorbetegség, máj- vagy veseelégtelenség, alkoholfogyasztás és bizonyos gyógyszerek, például glükózanyagcsere-segítő szerek vagy immunterápiák.

Diagnosis során alapvető a teljes lipidszinteket mérő lipidszint-elemzés (lipid panel) éhgyomorra vagy rövid utólagos mintavétel alapján. Fontos a LDL-koleszterin, HDL-koleszterin és trigliceridek meghatározása, gyakran kiegészítve az apolipoprotein B értékelésével bizonyos esetekben. A primer formák felderítésében genetikai vizsgálat válhat indokolttá.

Kezelésében elsődleges a életmódváltás, a rendszeres testmozgás, testsúlykontroll és mediterrán étrend követése. Gyógyszeres terápia első vonalban a statinok alkalmazása; szükség esetén adható ezetimib vagy PCSK9-inhibitor, illetve fibrátok, omega-3 zsírsavak vagy bempedoinsav a lipidcsökkentés érdekében. A kezelést egyénre szabottan, a kockázatbecslés és a célértékek figyelembevételével végzik, rendszeres kontroll és vérvizsgálat mellett.