kártételt

Kártétel, vagy kár okozása a polgári jogban az a fogalom, amely a másik félnek okozott kárra utal, illetve a kárért fennálló felelősség jogi alapját is jelentheti. A kártétel lehet közvetlen okozás vagy olyan esemény eredménye, amely kárt okoz a személyben vagy a vagyontárgyban. A kárért felelősség alapján járó kártérítés (kártérítésre szóló igény) gyakran fogalomkörét adja a polgári jogi igényeknek.

Osztályozás szerint a kár lehet vagyoni kár és nem vagyoni kár. Vagyoni kár például orvosi költségek, jövedelem-kiesés vagy javítási költségek. Nem vagyoni kár magában foglalhatja többek között a testi vagy lelki fájdalmat, reputációs sérülést vagy egyéb személyhez kötődő sérelmeket. Bármelyik típusról van is szó, a kártérítés célja a sérült fél állapotának helyreállítása, amennyire csak lehetséges.

A kártérítés alapja lehet gondatlan vagy szándékos magatartás, illetve szerződésből eredő kötelezettség megszegése. Bizonyos helyzetekben a felelősség szigorított vagy feltétel nélküli lehet. A kártérítés igényléséhez tipikusan igazolni kell a kárt, annak okozati összefüggését az okozó magatartásával, és a felelősség alapját (például gondatlanság vagy szerződésszegés). A jogi keretek között gyakran számításba veszik a károk enyhítésére tett intézkedéseket és az elévülési szabályokat is.

Összefoglalva a kártétel a jogi felelősség és a kártérítés alapfogalma a polgári jogban, amely a kár megítélésétől a felelősség megállapításán át a kártérítés összegéig terjed.