kvantumösszefüggések

Kvantumösszefüggések (angolul *quantum entanglement*) a kvantummechanika egyik legfontosabb és legérdekesebb jelensége, amely két vagy több részecske között létrejövő korrelációt ír le. Ez a jelenség azt jelenti, hogy ha két részecske kvantumosan összekapcsolódik, akkor az egyik állapotának megváltozása azonnal hatással van a másik állapotára, függetlenül attól, hogy mennyire távol vannak egymástól. Ez a hatás nem terjed át a klasszikus fizika szerinti információsebességnél gyorsabban, de a korreláció nem hagyja magát klasszikus magyarázatokkal megfogni.

Az összekapcsolódás során a részecskék állapotvektora közös kvantumállapotot alkot, amely nem bontható fel az egyes részecskék állapotvektorainak szorzatára. Ezt a jelenséget először Albert Einstein, Boris Podolsky és Nathan Rosen (EPR-probléma) vitatták meg 1935-ben, akik szerint ez ellentmond a lokális valóság fogalmának. John Stewart Bell később matematikai modelleket fejlesztett ki, amelyek megmutatták, hogy a kvantumösszefüggések nem magyarázhatók klasszikus lokális elméletekkel, és kísérletek (pl. Alain Aspect kísérletei) később is megerősítették Bell-tételét.

Kvantumösszefüggések alapja a kvantummechanika nemlokális tulajdonságainak egyik legjelesebb példája. A jelenség gyakorlati alkalmazásai közé tartozik a kvantumkommunikáció (pl. kvantumkódolt kommunikáció), a kvantumkódolás és a kvantumgépelés. A kvantumösszefüggések tanulmányozása segít megérteni a kvantumvilág működését és lehetővé teszi új technológiák fejlesztését.