kitér

Kitér egy magyar ige, amelynek alapjelentése eltérés vagy elkerülés. A szó mind fizikai értelemben vett útvonalmegváltoztatást, mind pedig beszédben vagy gondolkodásban bekövetkező digressziót jelenthet. Gyakran használják úgy, hogy valami eltér a tervezett iránytól vagy a fő témától, és ez lehet szándékos vagy véletlen.

Etymológiailag a ki- előtag ki- irányt, kifelé mozgást jelez, a tér pedig fordulást vagy helyet jelent. Így a kitér szó eredetileg az eredeti útvonalból való kiinduló eltérésre utal, később pedig átvitt értelemben is elterjedt a beszéd vagy gondolkodás terén.

Használat és árnyalatok. A kitérést leggyakrabban két fő módon értelmezik: fizikai elterelés (útvonal megváltoztatása) és verbális digresszió (valamiről a beszélő elkalandozik). A kontextustól függően lehet tudatos vagy véletlen; utóbbi esetben gyakran inkább megengedő vagy leíró jellegű. Példák: „Az út kitér az északi terület felé.” „A vitában a beszélő kitért a kérdésről, és más témára tért át.” „A dolgozat kitér a részletekre.” Szófaji viszonyai közé tartozik, hogy a kitér gyakran kötődik a témához vagy az útvonalhoz, és prepozíciókkal (pl. a témáról, az útról) használatos.

Röviden: a kitér a ki- előtag és a tér összekapcsolásának eredménye, amely mind fizikai, mind szóbeli eltérés vagy elkerülés kifejezésére szolgál. Kapcsolódó fogalmak a kitérő, a digresszió és az elkerülés.