kapacitásigények

Kapacitásigények a jövőbeni kapacitás szükségletének megállapítására utaló fogalom a gyártási és szolgáltatási folyamatok tervezésében. A kapacitásigény azt mutatja meg, mennyi erőforrásra (például munkaerőre, gépekre, helyre, sávokra vagy sávszélességre) van szükség ahhoz, hogy a tervezett keresletet a megadott időszakban kielégítsük. A kapacitásigények lehetnek rövid és hosszú távúak, és figyelembe veszik a szolgáltatási szintet, a rendelkezésre álló üzemidőt, a karbantartást és a várható variabilitást.

Különböző területeken más-más erőforrások kerülnek középpontba. Gyártásban a gépek, munkaerő és a gyártási kapacitás; szolgáltatásokban a személyzet, a helyszín és az információs rendszerek; informatikai és adatközponti környezetben pedig a processzorfeladatok, memória, tárolókapacitás és hálózati sávszélesség.

Az igények becslése történhet felülről (top-down) vagy alulról (bottom-up). A top-down megközelítés a kereslet előrejelzése alapján számolja ki a szükséges kapacitást, a bottom-up pedig a folyamatokra lebontott tevékenységek időigényét összegzi. A becslés során figyelembe veszik a ciklusidőket, a beállítási és átállási időt, a megbízhatóságot, a karbantartást és a rendelkezésre álló hatóidőt.

Az eredmény alapján a vállalatok meghatározzák a kapacitástervet, amely a kapacitáskihasználás és a szolgáltatási szint optimalizálásának célját szolgálja. Fontos mutatók közé tartozik a kapacitáskihasználtság, a terhelés és a kapacitáspuffer. A kapacitásigények alapján döntéseket hoznak beruházások, outsourcing, folyamatfejlesztés vagy kapacitásfinanszírozás terén. A kapacitáshiány hosszú átfutási időket és elégedetlen megrendelőket eredményezhet, míg a túlzott kapacitás költségnövekedést okoz.