jégkorszakokban

Jégkorszakokban, vagyis glaciális időszakokban a Föld éghajlata jelentősen lehűl, ami kiterjedt jégtakarók és gleccserek kialakulásához vezet a sarkvidékeken és a magasabb szélességi körökön. Ezek a periodikus lehűlési időszakok jellemzően hosszúak, több tízezer vagy akár százezer évig is eltarthatnak, és váltakoznak melegebb, interglaciális időszakokkal. Az elmúlt néhány millió év során több jégkorszak is volt, amelyek jelentős hatással voltak a bolygó felszínére, élővilágára és a tengerszint alakulására.

A jégkorszakok kialakulásának pontos okai összetettek, de több tényező játszik szerepet. Ide tartoznak a Föld pályájának változásai (Milankovics-ciklusok), a légkör szén-dioxid koncentrációjának ingadozásai, a vulkáni tevékenység és a lemeztektonika. A jégkorszakok során a globális átlaghőmérséklet csökkenése miatt a tengervíz egy része jéggé fagy, ami a tengerszint jelentős visszahúzódásához vezet. Ez a szárazföldek összekapcsolódását is elősegítheti, lehetővé téve az állat- és növényfajok vándorlását.

A jégkorszakok végeztével a hőmérséklet emelkedik, a jégtakarók visszahúzódnak, és a tengerszint ismét emelkedni kezd. Az emberi történelem szempontjából a legutóbbi jégkorszak, a pleisztocén, különösen jelentős volt, hiszen ez az időszak formálta az emberi evolúciót és a korai emberi migrációkat is. A jégkorszakok tanulmányozása kulcsfontosságú a Föld klímájának múltbeli, jelenlegi és jövőbeli változásainak megértéséhez.