vándorlását

Vándorlását, vagy egyszerűen a vándorlást, a hosszabb időszakokra vagy rendszeresen ismétlődő költözés jelölésére használják. A kifejezés olyan eseményeket foglal magában, amikor egy személy vagy élőlény egyik helyről a másikra költözik, gyakran különböző motivációk szerint. A vándorlás lehet önkéntes vagy kényszerített, rövid távú vagy hosszú távú, belső vagy nemzetközi, egyéni vagy csoportos jellegű.

Az emberi vándorlás típusai sokfélék. Belső vándorlásnak nevezzük, ha az országon belüli költözésről van szó, nemzetközi vándorlás pedig határok átlépésével jár. Szabályozott vagy megoldott lehetőségek szerint beszélhetünk szezonális vándorlásról, hosszabb távú vagy állandó telepedésről, gazdasági motivációjú migrációról, politikai vagy biztonsági kényszerek miatti menedékkeresésről, illetve a családi és munkaerőpiaci kapcsolatok által vezérelt mozgásról. A mozgatórugók közé tartoznak a munkahelyek, a megélhetési feltételek, a politikai helyzet, a társadalmi hálók és a környezeti változások.

Állati vándorlás is létezik, és ezt az élőlények hosszú távú útvonalaival írják le: például takarmány- és szaporodási területek elérése, évszakokhoz igazodó reagálás a klímára és vízhozamokra. A vándorlás sikerét részben genetikai programok, részben környezeti jelzések együttes befolyásolása biztosítja.

Az adatok és elemzések a népesség- és munkaerőpiaci statisztikákból, népszámlálásokból és migrációs regisztrációkból származnak. A vándorlás hatásai sokféleképp érvényesülnek: demográfiai összetételek, gazdasági és kulturális kapcsolatok, térbeli fejlődés és közszolgáltatásokra háruló nyomás. Politikailag és társadalmilag is központi kérdés a migrációs politika és az integrációs folyamatok hatékonysága.