irányzatra

irányzatra egy magyar nyelvi igei és főnevi forma. A szó alapja az irányzat, ami jelenthet irányt, tendenciát, mozgalmat vagy politikai/ideológiai irányzatot is. Az -ra/-re képző ezt a főnevet olyan módon toldja meg, hogy kifejezze: valami irányba, valamelyik irányzat felé vagy a figyelem, hatás, vonatkozás célpontja felé irányul. Így az irányzat szóval készült kifejezések többnyire jelentik: “a X irányzatra” vagy “a X irányzatra vonatkozó/irányuló” tartalmakat.

Használatánál fontos megérteni, hogy az irányzatra nem önálló fogalom, hanem a mondatban az irányzat szó sorszám- és képzőutaló formája: a szóban megjelenő -ra/-re végződés jelzi a célpontot vagy irányt. Gyakran fordul elő olyan mondatrészben, amelyben a fókusz, az orientáció vagy a vonatkozás a célpont: például fókuszálásra vagy vonatkozásra utal. Példamondatok: A kiállítás az új irányzatra fókuszál. A tanulmány az irányzatra vonatkozó elméleteket vizsgálja.

Előfordulási területek közé tartozik a művészettudomány, esztétika, filozófia és politikai vagy történeti írások, ahol különböző irányzatokkal és tendenciákkal foglalkoznak. Mint formális szó, az irányzatra alárendelve a nyelv kiválóan alkalmas arra, hogy utaljon egy adott irány vagy tendencia célpontjára.

Lásd még: irányzat, -ra/-re használat a magyar nyelvtanban.