hüvelyes

A hüvelyesek a virágzó növények egy csoportja, amelyeket a Fabaceae (Leguminosae) családba sorolunk. Nevüket a termésükről kapták: a hüvelynek nevezett száraz, dehiszcens podszerű termés egyetlen virágban fejlődik ki és általában két hasadás mentén nyílik, hogy a benne található magvak hozzáférhetővé váljanak. A hüvelyes termés jellemzője, hogy a magvak leggyakrabban egyszerre többesével találhatók benne.

Botanikailag a hüvelyesek között számos változat található. Gyakran összetett levelek fordulnak elő, és a virágok formája is változatos, különösen a Papilionoideae alcsalád tagjainál jellegzetes, típusos virágszerkezet és színpad alakul ki. Fontos ökológiai tulajdonság, hogy számos faj gyökérben nitrogénkötő baktériumokkal élő szimbiózist alakít ki, így a talaj nitrogéntartalmát növelik, ami javítja a talaj termékenységét.

Gazdasági és élelmezési jelentőségük óriási: a hüvelyesek közé tartozó növények közül számos fontos élelmiszer- és takarmánynövény, például a szója, a bab, a borsó, a lencse és a csicseriborsó, illetve a földimogyoró. Ezek fehérjében gazdag forrásokat biztosítanak, és fontos szerepet játszanak a vetésforgóban, mert nitrogénkötő képességük révén hozzájárulnak a talajholisztikához. A világ különböző övezeteiben termesztik őket, a trópusoktól a mérsékelt éghajlatokig.

Példák: borsó (Pisum sativum), bab (Phaseolus vulgaris), lencse (Lens culinaris), csicseriborsó (Cicer arietinum), földimogyoró (Arachis hypogaea), szója (Glycine max).