hitelviselkedési

A hitelviselkedés a kölcsönt felvevő magatartását jelenti a hiteltermékek visszafizetése és használata során. A fogalom a fizetési szokásoktól a tartozások alakulásáig terjedő viselkedést foglalja magába, és alapvető szerepe van a hitelkockázat becslésében.

Jellemzői közé tartozik a rendszeres és időben történő törlesztés, a késedelmek előfordulása, a fennálló tartozások aránya a felhasznált hitelkerethez viszonyítva, a hitelkeret felhasználásának üteme és az új hitelfelvételek gyakorisága. Ezek az adatok történetileg észlelhetők a hitelintézetek belső nyilvántartásaiban, illetve a hitelinformációs rendszerekben.

A hitelviselkedést általában hitelminősítő modellek és kockázatkezelési rendszerek részeként mérik. Külső és belső adatokból álló adathalmazokat használnak a valószínűségi kockázat (PD) és a várható veszteség (LGD) becslésére, hogy előre jelezzék a visszafizetés kockázatát. A Központi Hitelinformációs Rendszerhez és egyéb hitelinformációs források adatai is hozzájárulhatnak a hitelviselkedés értékeléséhez.

Hatása van a hitelbírálatokra és az árazásra: általában a jó hitelviselkedést mutató adósok kedvezőbb feltételeket, alacsonyabb kamatokat és nagyobb valószínűséggel jóváhagyott hitelkeretet kaphatnak, míg a romló viselkedés mérsékelheti a hitelfelvételi lehetőségeket vagy drágíthatja a finanszírozást. A fogalmat önmagában is a hitelmentesítési és hitelkezelési gyakorlat részeként használják a pénzügyi szektorban.