hipokampusz

Az hipokampusz, magyar nevén hipokampusz, a hippocampus formation része, az agy limbikus rendszerének kiemelkedő szerkezete. A név a görög hipposz (ló) és kamposz (tengeri szörnyeteg) szavakból ered, a terület jellegzetes alakjára utal. Kétoldali, páros struktúra, amely a mediális temporális lebenyben található, közvetlenül a hippocampus elülső részénél helyezkedik el.

Anatómiailag a hippocampus formation magába foglalja a hippocampus proper részeit (CA1–CA4) és a dentate gyrust a subikulummal együtt. A terület be- és kimeneteit áthatja a perforáns pálya entorhinalis kéreg felől, amely az emléknyomok keletkezéséhez szükséges információt szolgáltatja. Kimenetei többnyire a fornix útján haladnak a mamilláris testekhez, a septális magokhoz és más limbikus struktúrákhoz. A terület vérellátását főként a posterior cerebralis artéria ágai és az anaochyorid artériák biztosítják.

Funkciók szempontjából központi szerepe van az információk hosszú távú memóriává történő konszolidációjában, különösen az epizodikus és deklaratív memória normalizálásában. Fontos a téri memória és a kontextuális információk feldolgozása is. A hippocampusz részt vesz a mintázat-különítésben (pattern separation) és az új memóriakódok létrehozásában. Emellett a neuroplaszticitás és a hosszú távú potenciáció (LTP) kulcsszereplő a memória formálásában.

Klinikailag az elváltozások anterográd amnéziát okozhatnak, például a híres HM-es esetben. Sérülései epilepszia, hipoxia vagy neurodegeneratív betegségek (például Alzheimer-kór) kapcsán is relevánsak. Képalkotásban gyakran vizsgálják, hogy a hippocampusz hogyan aktiválódik memóriafeladatok során.