hasonlítás

Hasonlítás a beszéd és az irodalom egyik alapvető retorikai eszköze, amelyben két jelenséget vagy fogalmat viszonyként állítunk egymáshoz azáltal, hogy az egyik tulajdonságát vagy minőségét a másikéhoz hasonlítjuk. Célja a jelenség szemléletesebb ábrázolása és a mondanivaló könnyebb megértése. A hasonlítás gyakran explicit szerkezetben, a mellérendelő vagy alárendelő kötőszavakkal jelenik meg.

Etymológiailag a szó a magyar hasonlít igéből és a képző "-ítás" összetételéből származik, amely a cselekvés folyamatának eredményét jelzi. Így a hasonlítás szóként jelzi a két elemet összekapcsoló viszonyt.

Formái és szerkezete tekintetében leggyakoribb a mondatba ágyazott összehasonlítás, ahol a hasonlító szó vagy kifejezés például a "mint", "olyan, mint", "úgy, mint" vagy "mintha" formában jelenik meg. Ezenkívül előfordulhat implicit, amikor a hasonlítás jelző vagy jelzős részek nélkül érvényesül.

Különbséget képezhet a metaforával: a hasonlítás kifejezett hasonlítást használ, a jelzők és a hasonlító kötőszók révén, míg a metafora közvetlen képernyő nélküli azonosítást alkalmaz. Példák: "Olyan büszke volt, mint egy király." vagy "A nap olyan fényes, mint egy gyémánt." Így a hasonlítás gyakran érzelmi vagy szemléleti hatást eredményez, és gazdagítja a leírást.

Használata sokféle területen jellemző: hétköznapi beszédben, irodalomban, gyermeknevelésben és oktatásban egyaránt. Segíti a komplex ötletek érthetővé tételét, a hangulat megteremtését és a vizuális képalkotást.