hasonlítást

Hasonlítást a két vagy több dolog közötti összevetésként értelmezzük, amelynek célja a hasonlóságok és a különbségek feltárása, valamint a kapcsolatok megértése. A kifejezés általában semleges vagy módszertani kontextusban használható, a mindennapi beszédtől a tudományos elemzésekig terjed.

A szó etimológiája a hasonlító ige tárgy- és állítmányi formáit hordozza: a hasonlítás főnév, az „-ás” képzővel. A „hasonlítást” az igei igealak tárgyesete, azaz a direct object szerepét tölti be. Például: A kutató a két adatsor közötti hasonlítást végezte. Ebben a formában a mondat tárgyként használja a fogalmat.

Területi és módszertani jelentőségét tekintve a hasonlítás nélkülözhetetlen eszköz különböző kutatási területeken: nyelvészeti elemzésekben, irodalmi és történeti vizsgálatokban, illetve természettudományos és társadalomtudományi kutatásokban. Segítségével összehasonlíthatók például adatok, jelenségek, fogalmak vagy események, és így gyakran megalapozhatóak következtetések.

Szóhasználatában rokon kifejezések közé tartozik az „összehasonlítás” és az „összevetés”; ezek némileg árnyalják a jelentést, de a lényeg ugyanaz: két vagy több elem viszonyításának megértése. A kapcsolódó fogalmak közé tartozik továbbá a „hasonlat” (a költői hasonlítás konkrét formája) és az „analógia” különböző kontextusokban.