gyulladásokban

Gyulladás, vagy gyulladásos válasz, a szervezet védőreakciója szöveti károsodás vagy fertőzés esetén. A kifejezés a gyulladásokban zajló folyamatokra utal, és célja a károsító tényezők eltávolítása és a gyógyulás elősegítése. Lehet akut vagy krónikus, helyi vagy generalizált.

Az akut gyulladás gyorsan meginduló folyamat: vasodilatáció, fokozott érpermeabilitás és leukocita toborzás jellemzi. Fő mediátorai közé tartozik a hisztamin, citokinek és prosztaglandinok. A krónikus gyulladás hosszabb fennállású, gyakran autoimmun vagy irritáló tényezők következménye, és granulációs vagy fibrotikus válaszokat hozhat.

Jellegzetes tünetek helyi gyulladásban: pirosodás, melegség, duzzanat, fájdalom és funkcióvesztés; általános tünetek lehetnek láz és fáradtság. Diagnózisát klinikai értékelés, laborvizsgálatok (CRP, ESR, leukocyták) és szükség esetén képalkotás teszi ki.

Okai közé tartoznak fertőzések (baktériumok, vírusok, gombák), sérülések, irritáló anyagok és autoimmun betegségek. A gyulladás kettős szerepet játszik: segíti a szövetek helyreállítását, ugyanakkor veszélyes is lehet, ha túlzott vagy krónikus.

Kezelése az ok megszüntetését és a gyulladás kontrollálását célozza. Gyulladáscsökkentők (NSAID-ok, kortikoszteroidok) adhatók, a fertőzés esetén célzott antimikrobás kezelés is szükséges. Súlyos vagy krónikus gyulladás esetén tartós felügyelet szükséges.