gyorsulások

Gyorsulások olyan fizikai mennyiségek, amelyek a sebesség időbeli változását írják le. A gyorsulás vektori mennyiség: nagysága és iránya van. Az általános definíció szerint a gyorsulás a sebesség időbeli deriváltja, a = dv/dt; SI egysége m/s^2. Ha a gyorsulás állandó, a mozgás egyszerű: v(t) = v0 + a t és s(t) = s0 + v0 t + 1/2 a t^2.

Az átlagos gyorsulás a Δv/Δt, azaz a sebességváltozás aránya az időintervallumban. A gyorsulás vektori mennyiség: iránya a sebességváltozás irányával egyezik; a pozitív vagy negatív érték a koordináta-rendszertől függ. A deceleráció a gyorsulás olyan értelmezése, amely során a test lassul.

További fontos típusok: lineáris gyorsulás (egyenes pályán) és körkörös mozgásnál a centripetális gyorsulás, amely a pálya középpontja felé mutat: a_c = v^2/r.

Kapcsolat a dinamika törvényeivel: a gyorsulás a netto erő és a test tömege közötti arány, amelyet Newton második törvénye ír le: F_net = m a. Ennek következtében ugyanaz a rá ható erő kisebb testnél nagyobb gyorsulást idéz elő.

Mérése: gyorsulásmérő szenzorokkal és egyéb rendszerekkel mérhető a gyorsulás. Gyakorlati példák közé tartozik a Föld gravitációs gyorsulása (körülbelül g ≈ 9,81 m/s^2 lefelé) és a mindennapi mozgások során tapasztalható gyorsulások intenziív és változó jellege autókban, repülőgépeken és hordozórendszerekben.