gyorsulás

Gyorsulás a sebesség időbeli változásának mértéke és iránya. Matematikailag a dv/dt = a; vagyis a = d v/dt. Az SI egysége m/s^2. A gyorsulás vektor: nagysága és iránya megadja, hogyan és merre változik a sebesség.

Ha az a állandó, a mozgás kinematikája egyszerűbb. Ekkor a v(t) = v0 + a t, az út pedig s(t) = s0 + v0 t + 1/2 a t^2. Ezek az egyenletek a gyorsulás állandó értékével számolhatók.

Tipusai: tangenciális (lineáris) gyorsulás a sík- vagy vonalmozgásban; centripetális gyorsulás körmozgás esetén a_c = v^2 / r, irány a mozgás középpontja felé. A földön a nehézségi gyorsulás g ≈ 9,81 m/s^2 lefelé hat.

Mérés és alkalmazások: gyorsulást mérhetünk gyorsulásmérővel. Newton második törvénye szerint erő F = m a; ez segít a testek és rendszerek mozgásának leírásában, például járművek, repülés vagy forgó rendszerek esetén. Gyorsulás nélkülözhetetlen a mozgások megértéséhez és a tervezéshez különböző fizikai és mérnöki kontextusokban.