fejldéstörténeti

Fejlődéstörténeti (a helyes írásmódja fejlődéstörténeti) kifejezés olyan megközelítést vagy leírást jelöl, amely egy tárgy, jelenség vagy rendszer történelmi fejlődésének vizsgálatára törekszik. A fogalom általában azt a folyamatot foglalja magába, ahogyan egy adottság a múltból rögződő hatásokra reagálva alakul, megváltozik vagy továbböröklődik a későbbi időszakokra.

Leggyakoribb a linguisztikai és filológiai kontextusban, ahol a nyelvek, dialektusok vagy szavak történeti fejlődését analizálják. Itt a fejlődéstörténet feltárja a hangváltozásokat, a nyelvtani kategóriák alakulását, a jelentésát- és szókészletbővülést, valamint a nyelvi kontaktusok és normálódási folyamatok hatásait. E területen gyakori eszköz a diachronicis összehasonlító módszer, a proto-nyelvek rekonstruálása és a szövegtörténeti források (kéziratok, feliratok, archívumok) vizsgálata, valamint etimológiai és paleográfiai források használata.

Más területeken, például biológiában vagy technikatörténetben is alkalmazzák: a fajok vagy anatómiai jellemzők evolúciós történetét, illetve egy technológia vagy intézmény kifejlődésének és átalakulásának nyomait kutatják. A módszertan gyakran magában foglalja a fossil- és genetikai adatok, a történeti dokumentumok és a társadalomtudományi kontextus összekapcsolását.

Célja általánosságban az, hogy a kontextusból kiindulva bemutassa, hogyan jutott el egy jelenlegi állapot a korábbi állapotokból, és megérthető legyen a változások okai és következményei. See also: történeti nyelvészet, etimológia, történeti tudományok.