epitéliumából

Epitéliumából (hámból) származó kifejezést azokban a szövegekben használják, amelyek egy sejt, szövet vagy anyag eredetét az epitéliumból jelölik. Az epitélium a test külső felületeit és belső üregeit borítja, és mirigyeket is létrehozhat. Szerkezete és sokféle funkciója miatt rendkívül változatos: a rétegzettség szerint lehet egyszerű (egy sejt- vagy egy sík rétegű), többrétegű, vagy pszeudostratifikált; alak szerint pedig laphám, köbhám és hengerhám található. Mirigyes epitélium is előfordul, amely exokrin vagy endokrin szekréciót végez.

Az epitélium rendkívül változatos feladatokat lát el. Védelmet nyújt a mechanikai behatásokkal szemben, szabályozza a permeabilitást és a transzportfolyamokat, részt vesz a vér- és nyirokkeringés felé irányuló szelektív cserében, valamint érzékelő és mozgási funkciókat is elláthat, például cilierus hám esetén. Az epitélium jellemzője az avasculariság: vérellátását a közvetlen alatti kötőszövet biztosítja. Gyors megújulást mutat, alapját a basalis rétegben található ős- és progenitornövekedés adja.

A gyakorlatban az epitéliumából származó sejtek és szövetek fontosak a kutatásban és a gyógyításban: kultúrákban és szervekből nyert szövetekből organoidok vagy regeneratív alkalmazások készülnek. Orvosi diagnosztikában is gyakori például a méhnyak(hám) vagy légutak hámjából származó sejtek vizsgálata. Patológiában az epitéliumból kiinduló tumorok (karcinómák), illetve a metaplázia vagy dysplasia különösen fontosak.