nyirokkeringés

Nyirokkeringésnek nevezzük a nyirokrendszerben zajló folyamatot, amelyben a szövetközti folyadék (intersticiális folyadék) a nyirokerekben felfelé haladva visszatér a véráramba. A rendszer alapvető alkotóelemei a nyirokerek és kapillárisok hálózata, a nyirokcsomók, valamint a nyirokszervek, például a lép és a mandulák.

A nyirokáram első fázisa a nyirokkapillárisokban kezdődik, ahol a folyadékot és a benne lévő részecskéket felveszik. A nyirokerek falában található simaizom és a billentyűk biztosítják az egyirányú áramlást; a mozgás és a légzés is segíti az áramlás fenntartását. A nyirokcsomókban az antigéneket szűrik, és immunsejtek találkoznak velük, ami immunválaszt vált ki. A bél felszívódó zsírok a lactealis nyirokér-hálózaton keresztül kerülnek a nyirokvezetékbe.

Fő funkciói közé tartozik a folyadékegyensúly fenntartása, a plazmafehérjék és nagyméretű molekulák visszajuttatása a véráramba, valamint az immunitás támogatása. A nyirokkeringés továbbítja a fehérvérsejteket és az antigéneket, ezért kulcsfontosságú a fertőzések elleni védekezésben, és szerepet játszik a zsírok felszívódásában is.

Patológiás állapotok közé tartozik a nyiroködéma, amely akkor alakul ki, ha a nyirokműködés megszűnik vagy korlátozott, például nyirokcsomó eltávolítása, fertőzés vagy daganatos elzáródás miatt. Kezelése általában kompressziós terápia, kézi nyirokmasszázs és fokozatos testmozgás; súlyos esetekben sebészeti beavatkozás is szóba jön.

Előrehaladott diagnosztika segítheti a kezelés tervezését: például lymphoscintigráfia, ultrahang vagy MRI alkalmazható a nyirokútvonalak feltérképezésére.