egyfázisú

Egyfázisú vagy single-phase kifejezés olyan elektromos hálózatra vagy eszközre utal, amely egyetlen váltakozó áramú fázist használ. A rendszerben általában egy fázisvezető és egy semleges vezető található, és gyakran védővezetővel is rendelkezik; a feszültség időben szinuszosan változik. Az egyfázisú elosztás a lakossági fogyasztásoknál és kisberendezéseknél a leggyakoribb.

Feszültség és frekvencia: az egyfázisú hálózatok általában 50 Hz-es hálózattal üzemelnek. A névleges feszültség országonként eltérő: Európában és Magyarországon általában 230 V, 50 Hz; Észak-Amerikában a semlegeshez viszonyított 120 V a tipikus érték, de a két él között 240 V is lehet, ha split-phase rendszert alkalmaznak.

Használat és korlátok: elsősorban alacsony és közepes teljesítményű berendezések ellátására alkalmas. Előnyei közé tartozik az egyszerű telepítés és a kisebb költségek, hátránya pedig a nagyobb áramigény szükségessége és a terhelés növekedésével jelentkező feszültségesés; nagy teljesítményű berendezéseknél gyakran háromfázisú rendszert használnak, mert az kevesebb áramot igényel és jobb terheléskiegyenlítést tesz lehetővé. Egyfázisú motorok indításához és üzemeltetéséhez gyakran kondenzátorok és indítási segédvázak alkalmazása szükséges.

Építészeti és biztonsági vonatkozások: az egyfázisú rendszerek esetében is fontos a megfelelő vezetékátmérő, szigetelés és földelés. A telepítés és használat a helyi villamos biztonsági előírásoknak és szabványoknak kell megfelelnie.