terheléskiegyenlítést

Terheléskiegyenlítés a villamosenergia-rendszerekben az időben változó kereslet és kínálat közötti különbségek csökkentésére irányuló intézkedések összessége. Célja a hálózati csúcsok mérséklése, az átlagos terhelés közelítése és a rendszer megbízhatóságának, gazdaságosságának növelése.

Széles körben alkalmazott módszerei közé tartozik a fogyasztás időbeni ütemezése vagy automatizált korlátozása, időalapú díjszabás és árképzés; a kereslet-oldali menedzsment (DSM) elsősorban a fogyasztók reakcióján alapul. Ezen felül a energiatárolás (akkumulátorok, hőtárolók) segíti az egyensúly fenntartását, és lehetővé teszi a megújuló energiaforrások nagyobb részvételét a termelésben.

Az alkalmazás során kiemelt szerepe van a piac- és szabályozás-orientált megközelítésnek: a piacok ösztönzik a fogyasztók részvételét, a szolgáltatók pedig korszerű eszközöket és digitális megfigyelést alkalmaznak. A terheléskiegyenlítés része lehet a hálózati terhelés kiegyenlítésének teljes spektruma, valamint a távházak, ipari üzemek energiamenedzsmentje és a járműtöltés időzítése.

Előnyei közé tartozik a csúcs terhelésének mérséklése, a beruházási és üzemeltetési költségek csökkentése, valamint a fenntartható energia-rendszer stabilizálása. Korlátai között szerepel a fogyasztók részvételének szükségessége, adatvédelmi és szabályozási kérdések, valamint a technológiai és beruházási belépési korlátok. A terheléskiegyenlítés az európai és magyar energiapolitikák fontos elemévé válik a megújuló energia terjedésével és az energiarendszer rugalmasságának növelésével.