Terheléskiegyenlítés

Terheléskiegyenlítés a villamosenergia-rendszerekben a terhelés időbeli és térbeli kiegyenlítésének összetett folyamatát jelenti. Célja a csúcs- és mélyponti terhelés csökkentése, a rendszer frekvenciájának és feszültségének stabilitásának megőrzése, és a gazdaságos üzem megvalósítása úgy, hogy a rendelkezésre álló energiaforrások között a terhelés minél egyenletesebben oszoljon.

Az elvek szerint a párhuzamosan üzemelő erőművek közötti terhelés megosztása a primer és a másodlagos szabályozó rendszerek együttműködésével valósul meg. A turbina- és generátorvezérlő rendszerek (governor és automatic voltage regulator, AVR) válaszként a terhelésváltozásokra módosítják a kimeneti teljesítményt; az automatikus generátorirányítás (AGC) központilag koordinálja a megosztást és a tartalékok mozgósítását.

Kézenfekvő megközelítések közé tartozik a terhelés kiegyenlítése energia-tároló eszközökkel (pl. akkumulátorok, pumpás tárolók) és a fogyasztói oldali kereslet-vezérlés (demand response), amely idő- vagy díjszabási eszközökkel ösztönzi a terhelés elosztását. Ezek a megoldások lehetővé teszik a csúcsidőszakok csökkentését és a rendszer rugalmasságának növelését.

Előnyei közé tartozik a hálózati stabilitás növelése, a teljesítmény- és üzemanyag-hatékonyság javítása, valamint a végfelhasználói költségek mérséklése. Korlátai a beruházási és üzemeltetési költségek, a technológiai megvalósítás igényei és a megbízható kommunikációs háttér szükségessége.

Egyes összefüggések: terhelésmenedzsment, frekvencia- és feszültség-szabályozás, energiatárolás integrációja a hálózatba.