szigetelés

Szigetelés a fizikai közeg vagy anyag alkalmazása a hő-, hang-, elektromos vagy nedvességátadás csökkentésére; kifejezheti magának az anyagnak a tulajdonságát vagy az alkalmazás műveletét. Építőiparban a szigetelés célja a hőveszteség mérséklése, a zajszint csökkentése és a víz elleni védelem. Elektromos területen az elektromos szigetelők megakadályozzák az áramköri zárlatokat, míg ipari rendszerekben korrózió- és tüzelésgátló rétegeket használnak.

A leggyakoribb típusok: hőszigetelés (EPS, XPS, kőzetgyapot, poliuretánhab), hangszigetelés (akusztikus panelek, porózus anyagok), vízszigetelés (bitumenes lemezek, PVC-membránok, folyékony bevonatok) és elektromos szigetelés (polimerek, kerámia, szigetelő lakkok). A kiválasztásnál figyelembe veszik az R-értéket/U-értéket, hangátviteli mutatókat, dielektromos szilárdságot, párazáróságot és tűzállóságot.

A helyes alkalmazás fontos a hosszú élettartam és a biztonság szempontjából: helyes rétegrend, csatlakozások, párazárás és mechanikai védelem szükséges. Szabványok és építési előírások határozzák meg a teljesítménykövetelményeket és a tűzbiztonsági feltételeket. Környezeti megfontolások közé tartozik az energiahatékonyság, anyagok gyártási energetikai költsége, újrahasznosíthatóság és a penészképződés megelőzése. Karbantartás, időszakos ellenőrzés és sérült részek cseréje biztosítja a szigetelés tartósságát és hatékonyságát.