diagnózisokat

A diagnózis egy orvosi következtetés, amelynek célja, hogy a beteg tünetei, kórtörténete és a végzett vizsgálatok alapján meghatározzuk, milyen betegség vagy állapot áll a háttérben. A diagnózis nevet és leírást ad a beteg állapotára, és meghatározza a kezelési lehetőségek irányát.

Az állítás felállításának tipikus lépései közé tartozik az anamnézis felvétele, a fizikális vizsgálat, a laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok értékelése, valamint szükség esetén további szakvizsgálatok. Gyakran előfordul, hogy a klinikai kép nem egyértelmű, ilyenkor időleges vagy elkülönítő diagnózisokra támaszkodnak, amelyeket a további vizsgálatokkal pontosítanak.

Az orvosi gyakorlatban különböző diagnózistípusok léteznek. A klinikai vagy véges diagnózis az adott beteg megfigyelése alapján áll fenn, míg az elkülönítő diagnózis a lehetséges kórképek közötti differenciálást jelenti. Patológiás diagnózis olyan eredmény, amely szövettani vagy bioptiai vizsgálatokon alapszik. Végleges diagnózis akkor kerül nyilvántartásba, amikor a nemzetközi osztályozási rendszer szerint megerősítést nyer.

Diagnózisok kódolása: a diagnózisokat gyakran kódolják az egészségügyi rendszerekben ICD-10 vagy ICD-11 rendszerrel. A kódolás lehetővé teszi a kezelés nyomon követését, a gyógyító és finanszírozási folyamatok koordinálását, illetve a közegészségügyi adatok gyűjtését.

Bizonytalanság és etika: a diagnózis felállítása bizonytalan is lehet, és időnként felülvizsgálatot igényel. Fontos a tájékoztatás, a beteg bevonása a döntésbe, a megfelelő dokumentáció, valamint a terápia megtervezése a bizonyítékok alapján.