csoportosulás

Csoportosulás olyan jelenség vagy állapot, amelyben egyéniek, csoportok vagy szervezetek összejönnek vagy összetartanak egy közös cél, tulajdonság vagy térbeli közelség miatt. A folyamat magában foglalhatja a formális vagy informális kapcsolatok kiépítését, a közös identitás megteremtését és a kölcsönös hatásokon alapuló közeledést, stabilizálódást vagy elrendeződést.

Különböző tudományterületeken más-más tartalomral jelenik meg. Társadalomtudományokban a csoportosulás a társadalmi kapcsolatok alakulását, közösségek és hálózatok kialakulását jelenti. Földrajzban és közgazdaságtanban gyakori példák az urbanizációs tömörülések, települések összesűrűsödése vagy ipari klaszterek kialakulása. Biológiában vagy ökológiában a sejtek, állatok vagy élőhelyek összeáramlása és csoportos viselkedés alakul ki. A folyamatot befolyásolhatják kölcsönös vonzások, megosztott erőforrásokhoz való hozzáférés, normák és identitás erősödése, valamint hálózati hatások.

Mérése és elemzése során gyakran alkalmaznak klaszterelemzést vagy klaszterezést, térbeli koncentrációméréseket, sűrűségmutatókat és hálózati jellemzőket. Példák közé tartozik a városi agglomerációk kialakulása, biológiai sejtek vagy állatok csoportosulása, illetve szervezetek közti kollektív viselkedés lehetőségei és kockázatai. A csoportosulás dinamikus jelenség, amely hosszabb távú hatásokkal, például gazdasági teljesítményre, társadalmi egyenlőtlenségre vagy környezeti nyomásokra is hat.