klaszterek

Klaszterek olyan objektumok vagy jelenségek csoportjai, amelyeket a térbeli közelség, a hasonlóság vagy a közös eredet köti össze. A kifejezés számos tudományterületen használatos, és arra utal, hogy a tagok együttese különleges szerkezetet, mintázatot mutat a környezetében.

Az asztronómiában a klaszterek gravitációsan kötött csillaghalmazok, amelyeket ugyanazon molekuláris felhőből született csillagok alkotnak. Két fő típusa ismert: a nyílt (nyílt csillaghalmazok) és a gömb alakú (gömbcsillaghalmazok). A nyílt halmazok általában fiatalabbak és kevésbé sűrűek; a gömbhalmazok sűrűbbek és többnyire idősebbek. Híres példák: a Plejádok (Plejádok) nyílt csillaghalmaz, a Hyadok a Taurusban nyílt halmaz; a M13 (Messier 13) és az Omega Centauri gömbhalmazok. A klaszterek megfigyelése segít a csillagok korának és tömegeloszlásának megismerésében, valamint a távolságmérésben.

Adattudományban és statisztikában a klaszterezés olyan feladat, amelynek során adatokból természetes csoportokat hozunk létre: tagok a csoporton belül hasonlóak, a csoportok között pedig különböznek. Gyakran alkalmazott módszerek: k-means, hierarchikus klaszterezés és DBSCAN. Az eredményeket értékelhetjük például a silhouette-mutatóval vagy a Davies–Bouldin indexszel.

Más területeken, például gazdaság- és várostanulmányokban klaszterek jelentenek gazdasági vagy földrajzi csoportosításokat, például ipari klaszterek vagy városi klaszterek. A biológiában a klaszterek hasonló sejtek vagy sejtcsoportok megfigyelését jelenthetik szövetekben és biofilmekben.