csoportosulása

Csoportosulása olyan jelenség, amelyben egyedek, szervezetek vagy elemek közös jellemzők, érdekek vagy erőforrások alapján összetartanak. A folyamat lehet spontán vagy szervezett, átmeneti vagy tartós, és gyakran térbeli-, társadalmi- vagy ökológiai kölcsönhatások eredménye.

Az értelmezés a tudományterülettől függ. Szociológiában a csoportosulás a társadalmi terek rendeződését jelenti: közösségek, klikkek, szervezetek vagy hálózatok alakulása. Ökológiában és etológiában a fajok vagy egyedek kollektív viselkedése és a források megosztása lehet a mozgatórugója, például kolóniák vagy falkák képződése. A gazdaság- és földrajztudományban a csoportosulás a települések vagy gazdasági szféra közti koncentrációk, összefüggő zónák kialakulása lehet. Adattudományban a klaszterezés a hasonló adatelemek összegyűjtését és csoportosítását jelenti, amely segít mintázatok feltárásában.

A csoportosulás dinamikus jelenség: kezdeti feltételek, viselkedés vagy környezet megváltozásával módosulhat vagy felbomolhat. Közös jellemzője, hogy a résztvevők közti kölcsönhatások és a körülmények kölcsönhatása határozza meg a csoportok méretét, összetételét és stabilitását.