citológia

Citológia vagy sejttan a sejtek mikroszkopikus vizsgálatával foglalkozó orvostudományi ág, amely a sejtek alakját, belső szerkezetét és a kóros változásokat értékeli. Fő céljai a diagnózis felállítása, a patológiás folyamatok nyomon követése és a szűrés támogatása.

Az eljárások két fő csoportba sorolhatók: exfoliativ (sejtek közvetlen gyűjtése nyálkahártyáról vagy testnedvekből) és aspirációs citológia (finomtű-aspiráció, FNA). A leggyakoribb példák közé tartozik a nőgyógyászati cervicalis citológia, ahol a Pap-kenet festése alapján szűrünk a méhnyakrák és előrehaladó dysplázia kimutatására, valamint a testnedvek citológiája (pleurális, peritoneális folyadék, vizelet, köpet) és nodulusok mintavétele.

Festést és értékelést tekintve a Pap-festés a hagyományos kiindulópont, amely a sejtek morfológiáját vizsgálja, felismerhetőek a koilocyták és a diszplázia jelei. Emellett számos más festés és technika létezik (Romanowsky-féle, May-Grünwald-Giemsa vagy automata rendszerek, például ThinPrep vagy SurePath), amelyek segítik a sejtek differenciálását.

Előnyök közé tartozik a gyorsaság, a kevésbé invazív minta és a költséghatékonyság, mely gyakran első lépés a diagnózis felé. Korlátai közé tartozik a szöveti architektúra hiányos megjelenítése, a mintavételi hibák és a korlátozott szenzitivitás bizonyos kóros állapotokra; gyakran szükség van follow-up biopsziára vagy histológiai vizsgálatra.

Szakterületek közé tartozik a citopathológia, nőgyógyászati cytológia és a nem-nőgyógyászati cytológia. A citológia fontos eszköz a rákazonosításban, fertőző betegségek morfológiai felismerésében és a betegkezelés követésében, de minőségbiztosítás és szakképzett személyzet nélkülözhetetlen.