cytológia

Cytológia a sejtek szerkezetével, működésével és patológiájával foglalkozó orvosi és biológiai tudományág. A vizsgálatok leggyakrabban sejtszintű minták mikroszkópos elemzésén alapulnak, céljuk a betegségek felismerése, a sejtek típusának és állapotának megállapítása, illetve terápiás döntések támogatása. A cytológia és a histológia közötti különbség az, hogy a cytológia a sejtek alakjára és kapcsolataira koncentrál, míg a histológia szövetek szerkezetét vizsgálja.

A mintavétel két fő típusa van: exfoliatív cytológia és finomtű-aspirációs cytológia (FNAC). Exfoliatív cytológia során a nyálkahártyáról vagy más felszínekről levált sejtek kerülnek kenetbe, például a méhnyakról Pap-kenet formájában. FNAC során vékony tűvel sejtszemcséket nyernek a tumorsejtekből vagy érintett szervekből. A mintákat fixálják és előkészítik különböző színezésekkel, például Papanicolaou vagy Giemsa módszerrel; alkalmazhatók cytochemiai, immunocytokémiai és molekuláris cytológiai technikák is.

Az alkalmazások közé tartozik a rákos megbetegedések diagnosztikája, például a méhnyakrák szűrése Pap-kenet segítségével, a pajzsmirigy, a tüdő vagy az emlő elváltozásainak FNAC-diagnózisa, és fertőző vagy gyulladásos folyamatok felderítése. Terhes nők magzati sejtek cytológiai vizsgálata is előfordul, amely kiegészíti a kromoszómavizsgálatokat.

Előnyök közé tartozik a viszonylag egyszerű, gyors és kevés invazív mintavétel, amely rövid idő alatt diagnózist nyújt. Ugyanakkor mintavételi és értelmezési hibák előfordulhatnak, és egy adott mintából nyert információ korlátozott lehet, ami gyakran igényel kiegészítő histológiai vagy molekuláris vizsgálatokat. A területen dolgozó szakemberek közé tartoznak a citotechnikusok és a citopatológusok.