histológiai

A histológia a szövetek mikroszkopikus szerkezetét és szerveződését vizsgáló tudomány. Az ehhez kapcsolódó histológiai kifejezés a szövetek morfológiájára, a sejttípusokra, a sejt közötti mátrixra és a szövetek általános architektúrájára utal. A histológia az anatómia és a fiziológia közötti összekötő kapocs, amely lehetővé teszi a normális és kóros szövetek megértését.

Folyamata magában foglalja a minta előkészítését: fixálás, beágyazás paraffinba, vékony metszetekre vágás, majd különböző festési módszerek alkalmazását. A legismertebb a hematoxilin-eosin (H&E) festés, de léteznek speciális festések és immunhisztokémiai módszerek is (IHC), amelyek fehérjéket vagy genetikai markereket azonosítanak. A vizsgálat történhet fény-, elektron-, vagy fluoreszcens mikroszkóppal, és egyre gyakrabban digitális patológiában értelmezik a felvételeket.

Területei közé tartozik az általános histológia, a szövetek normális szerkezete, és a patológiai histológia, amely a betegségek morfológiai változásait írja le. Alkalmazása széleskörű: orvosi és állatorvosi diagnosztika, kutatás és oktatás, valamint a terápiás fejlesztések alapjául szolgál.

Historikusan a histológia a 17–18. században kezdődött, Marcello Malpighi és más korai megfigyelők munkájával; a 19. században Rudolf Virchow fejlesztette ki a sejtelméletet, amely megalapozta a szövetek és betegségek megértését. A technika fejlődése, a képalkotás és a molekuláris módszerek révén ma a histológiai vizsgálatok a klinikai gyakorlat nélkülözhetetlen eszközei.

---