festések

Festések alatt a festészet alkotásait és a hozzá kapcsolódó tevékenységet értjük. A festés pigmentek felületre vitelén alapuló vizuális kifejezésmód, amely pigmentek és kötőanyag elegyével jön létre. A kötőanyag lehet olaj, tojás, gumiarabikum vagy akril diszperzió, és a felületek közé tartozik a vászon, fa panel, papír vagy fal (freskó).

A leggyakoribb médiumok közé tartozik az olajfestés, az akrilfestés, a tempera, a gouache és az akvarell. Olajfestésnél gyakran mély tónusok és hosszú száradási idő figyelhető meg; az akril gyorsan száradó, sokoldalú technika; a tempera és a gouache matt felületet ad, míg az akvarell áttetsző rétegeket lehetővé tesz.

Jellemző technikák közé tartozik a rétegzés, a glazúra és az impasto, amelyekkel a festő a fényt, mélységet és textúrát alakítja. A színek hígítása és rétegenkénti felvitele hozzájárul a tonalitás és térhatás eléréséhez.

Iskolák és műfajok széles spektruma alapján a festmények között megtalálhatók portré, tájkép, csendélet, vallási és történelmi témák. A festészet történetében kiemelkedő korszakok közé tartozik az ókori, a középkori, a reneszánsz, a barokk és az impresszionizmus, valamint a modern és kortárs irányzatok.

Őrzése és restaurálása során a festmények fizikai és kémiai változásoktól szenvedhetnek, ezért fontos a védelem és a karbantartás. Gyakran alkalmaznak védő lakkréteget, és szükség esetén restaurálják a művek eredeti megjelenésének helyreállítása érdekében.