becsülésnek

Becsülésnek a magyar nyelvben a becsülés főnévnek a -nek/-nak végződésű, dative (indirekt tárgyként vagy célként használt) alakja. A becsülés maga a becsülés szó, amely két fő jelentést ötvöz: egyrészt a személyek vagy tárgyak iránti tiszteletet, megbecsülést kifejező viszonyt; másrészt a becslés vagy értékelés értelmében használt fogalmat. A szó etymológiája a becsülni igéből származik, amely értékelést, tiszteletet jelent.

A becsülésnek mint dative forma használata akkor fordul elő, amikor a becsülés valamilyen kijelentés vagy cselekvés tárgya vagy célja. Potenciálisan a mondatban valaki felé vagy valaminek a megítéléséért felelős személyként jelenik meg. A magyar nyelvtan postpozíciós szerkesztése miatt a becsülésnek kifejezést gyakran olyan mondatokban találjuk, amelyekben a becsülés a megítélés vagy megbecsülés tárgya.

Példák a használatra: A vezető becsülésnek örvend a közösségben. Ez a mondat azt fejezheti ki, hogy a vezetőt a közösség tisztelettel kezeli vagy elismeri. A becsülésnek megőrzése fontos a jó kapcsolatok fenntartásához. Ezek a példák illusztrálják, hogyan hordozza a becsülésnek formája a kapcsolatok és az értékelés viszonyát.

Kapcsolódó fogalmak: becsülés (tiszteletteljes megbecsülés), becslés (értékelés, becslés szó olvasatában). A becsülésnek tehát a nyelvtani funkciója az indirekt tárgyként való szerep, míg a becsülés főnév alapjelentése a tisztelet vagy értékelés.