autotómiával

Az autotómia (autotómiával) az élőlények védekezési mechanizmusa, amelynek során egy adott testtájék önként vagy kényszer hatására leválik. A levált testrész gyakran tovább mozoghat, ezzel eltereli a ragadozó figyelmét, miközben az egyed elmenekül. A levált részt gyakran regenerálja az állat, bár a helyreállítás mértéke és gyorsasága fajonként változik.

A mechanizmus alapelvei szerint több fajnál előre meghatározott törési pontok vagy vonalak találhatók a testben, amelyeknél a szövetek könnyen elszakadnak. Az izmok összehúzódása és a kötőszövetek speciális szerkezete segíti a rész leválását, miközben a megmaradt törzsi rész stabilan megőrzi életfunkcióit. A levált testrész gyakran mozgásban marad, hogy megtévessze a ragadozót, és időt adjon az egyednek a menekülésre. A regeneráció sokféle lehet: egyes fajok a levált végtagot vagy farokot visszanövesztik, mások csak részleges vagy ideiglenes pótlást hoznak létre.

Előfordulási példák és érdekességek:

- Hüllők: néhány gyík és gekkó farkát leválasztja ragadozó elől.

- Kígyók: egyes fajok caudális autotomát alkalmaznak, hogy elmenekülhessenek.

- Ízeltlábúak és tengeri gerinctelenek: rákok és tengeri csillagok is képesek végtagjaik leválasztására.

- Kérész- és polippzerű fajoknál is megfigyelhető a hasonló védekező viselkedés és a regeneráció.

Ökológiai és evolúciós jelentősége abban rejlik, hogy növeli az egyed túlélési esélyét a ragadozókkal szemben, miközben a regeneráció költségei és a hosszú távú funkcionalitás-kiesés kompenzációt jelentenek a fajok számára.