atlétikában

Atlétika, vagy egyszerűen csak atlétika, a sportágak széles köre, amelyet a futás, az ugrások és a dobások különféle eseményei alkotnak. Az események közé tartozik a pályán rendezett sprint- és középtávfutások, hosszútávfutások, gátfutások és váltófutások; a hosszú ugrás, a magasugrás és a hármasugrás; valamint a dobószámok: súlylökés, diszkoszvetés, gerelyhajítás és kalapácsvetés. Emellett ide sorolhatók az összetett versenyek, például a decathlon és a heptathlon. Az atlétika célja a gyorsaság, az erő, a koordináció és az állóképesség különböző arányú fejlesztése.

Az atlétika a modern sport fejlődésének egyik alapköve; gyökerei az ókori görög hagyományokban vannak, de a mai értelemben a sportág a 19. századi Nagy-Britanniában bontakozott ki. Az első modern olimpiai játékokon, 1896-ban, már a sportág része volt. Nemzetközi szervezetként a World Athletics koordinálja a szabályokat és a versenyeket; a tagszervezeteket országos szövetségek képviselik. A sportág indoor és outdoor formában is zajlik, több eseménytípussal.

Az atlétikában a legmagasabb szintet az olimpiai játékok és a világbajnokságok jelentik, de fontosak a kontinens- és nemzeti bajnokságok is. Az eseménytípusok között a sprinttől és a rövid távoktól a középtávokon át a hosszútávokig, valamint az ugrások, dobások és az összetett versenyek szerepelnek. Világrekordokat és ranglistákat a World Athletics tart nyilván. Az események outdoor (kültéri) és indoor (belterületi) körülmények között zajlanak.

Az atlétika sikeréhez alapos technikai képzés, rendszeres edzés és versenyszimuláció szükséges. A felkészüléshez pálya, ugró- és dobóterek, edzőcsapat és megfelelő sportfelszerelés adja a hátteret. A sportágban kiemelt szerepe van a szabályok betartásának és a doppingellenes intézkedéseknek.