antipszichotikumok

Antipszichotikumok, más néven neuroleptikumok, gyógyszercsoportot jelentenek, amelyeket elsősorban a pszichotikus tünetek, például hallucinációk, téveszmék és dezorganizált gondolkodás kezelésére használnak. Ezek a gyógyszerek különféle mentális egészségügyi állapotok, köztük skizofrénia, bipoláris zavar mániás epizódjai, és súlyos depresszió kiegészítő kezelése során alkalmazhatók. Az antipszichotikumok hatásmechanizmusa elsősorban az agyban található dopamin receptorok blokkolására összpontosít, bár más neurotranszmitter rendszerek, például a szerotonin is érintettek lehetnek. A gyógyszereket általában szájon át szedik, de léteznek injekciós formái is. Az antipszichotikumok két fő csoportra oszthatók: első generációs (tipikus) és második generációs (atípusos) szerekre. A második generációs antipszichotikumok általában kevesebb mozgásszervi mellékhatással járnak, mint az első generációs társaik. Mellékhatásokként jelentkezhetnek többek között álmosság, súlygyarapodás, szédülés, szájszárazság, és bizonyos esetekben mozgászavarok. Fontos, hogy az antipszichotikumokat orvosi felügyelet mellett alkalmazzák, mivel a kezelés célja a tünetek enyhítése és az életminőség javítása, miközben a lehető legkisebb mellékhatást tapasztalják.