analízisek

Az analízisek az analízis folyamatainak és eredményeinek gyűjtőnevei. Az analízis olyan rendszeres vizsgálat, amelynek célja egy összetett jelenség vagy tárgy részleteire bontása, szerkezetének megértése és a mögöttes összefüggések feltárása. Az analíziseket különböző tudományterületeken alkalmazzák megfigyelések értelmezésére, hipotézisek tesztelésére és rendszerek értékelésére.

A matematika és a formális tudományok szférájában az analízis a határértékek, függvények, sorok és mértékegységek vizsgálatát foglalja magában, ideértve a funkcionális és topológiai struktúrák tanulmányozását is. Az adatelemzésben és statisztikában az analízis a remélt jelenségekhez, mintázatok felderítéséhez, adatok értelmezéséhez és következtetések levonásához kapcsolódik. A természettudományokban és társadalomtudományokban az analízis gyakran a megfigyelések, kísérletek vagy modellek rendszerezett értelmezését jelenti.

Az analitikai kémia például olyan technikákat használ, mint a kromatográfia, spektroszkópia és titrálás a kémiai összetétel és tulajdonságok meghatározására. A humán és társadalomtudományokban a szöveg- vagy diskurzus-elemzések, történelmi elemzések és kritikai elemzések a jelentés, a kontextus és a bizonyíték vizsgálatát jelentik. A folyamat általában problémakör megfogalmazásával, adatok gyűjtésével, kódolással, értelmezéssel és érvényesítéssel jár.

Etymológia és fogalmi háttere: az analízis a görög analuō vagy analúsis szavakból származik, jelentése 'felbontás' vagy 'szétválasztás', a latin analysis útján került be a magyar terminológiába. Ma az analízisek széles köre – matematikai, statisztikai, kémiai és kritikai – nélkülözhetetlen eszköze a kutatásnak és az értékelésnek.