bizonyíték

A bizonyíték olyan információ, amely egy állítás igazságát vagy valóságosságát alátámasztja. Használják jogi eljárásokban, tudományos kutatásokban, történelmi értelmezésekben, sőt hétköznapi érvelésekben is, hogy releváns és megalapozott következtetések születhessenek. A bizonyíték lehet konkrét vagy indirekt, és több forrásból származhat, például tanúvallomás, dokumentum, tárgyi adat vagy digitális adat.

A bizonyíték típusai közé sorolható a közvetlen (direkt) és a körülményes (circumstantial). Közvetlen például egy tanú vallomása vagy egy tárgy közvetlen bizonyítékul szolgáló jelenléte lehet. Körülményes bizonyíték olyan információ, amelyből utólag kell levezetni az igazságot. Ezen belül megkülönböztetünk dokumentumokat, tárgyi bizonyítékokat és digitális bizonyítékokat, továbbá tanúvallomásokat és szakértői következtetéseket.

A jogban a bizonyíték szabályozása és értékelése a bizonyítási teherhez és a megalapozottsághoz kötődik. A bűncügyi eljárásokban gyakran a "beyond reasonable doubt" vagy annak helyi megfelelője szükséges, míg polgári ügyekben a valószínűség szintje számít. Fontos az elfogadhatóság és a megbízhatóság, a nyomkövethetőség (chain of custody) és a hamis vagy származtatott információk kizárása.

A tudományos kutatásban a bizonyíték empirikus adatokból, kísérletekből, megismételhetőségből és ellenőrizhetőségből áll. A bizonyíték értékelése a megbízhatóság, a források hitelessége, a mintavétel és a statisztikai jelentőség figyelembevételével történik. Összességében a bizonyíték a megalapozott állítás alapja, amelyet kritikai értékelés és kontextusfüggetlen logika kísér.