analíziseket

Analíziseket a jelenségek, adatok vagy szövegek részletekbe menő, rendszeres vizsgálatával történő megértése és értelmezése céljából végzett eljárások összefoglaló neveként értjük. A fogalom az analízis szó többes számú alakja, és a tudományos, technikai vagy humán területeken végzett összefüggések feltárására szolgál. Az analízisek célja lehet leírás, magyarázat, összefüggések feltárása vagy döntéstámogatás.

Típusok szempontjából az analízisek között több fő ág említhető: kvantitatív analízisek, amelyek számadatokra és statisztikai eljárásokra támaszkodnak; kvalitatív analízisek, amelyek szövegek, beszélgetések vagy kulturális mintázatok értelmezésére irányulnak; kémiai és más analitikai analízisek, ahol anyagok összetételének és mennyiségének meghatározása a cél; adatelemzési és modellalapú analízisek, amelyek adatbányászatot, számítástudományi módszereket vagy matematikai modelleket alkalmaznak; valamint nyelvi és irodalmi analízisek, amelyek szövegek szerkezetét és jelentését vizsgálják.

Módszertanilag az analízisek általában problémameghatározással kezdődnek, ezt követi az adatok vagy információk gyűjtése, a feldolgozás és a konkrét módszertől függően a modellezés, a szempontrendszer szerinti értelmezés és az eredmények dokumentálása. A megbízhatóság érdekében fontos a kiválasztott módszertan rögzítése, a mintavételezés és a reprodukálhatóság.

Korlátai közé tartozik, hogy az analízisek eredményei mindig kontextusfüggők, és torzítások, adathiány vagy mérési bizonytalanság befolyásolhatják az értelmezést. Ezért gyakran többféle analízis párhuzamos vagy sorozatos alkalmazása és kritikus értékelése szükséges.