hipotézisek

Hipotézisek a tudományos kutatás központi elemei. Egy hipotézis olyan előre jelzett kapcsolat vagy magyarázat, amely megfogalmazható úgy, hogy azt megfigyelésekkel vagy kísérletekkel ki lehessen tesztelni. A szó eredete görög: hypóthesisz, amely állítást vagy feltevést jelent. A hipotézisek célja, hogy konkrét, ellenőrizhető állítást adjanak a jelenségek megértésére.

Fajtái közül a leggyakoribb a nullhipotézis (H0) és az alternatív hipotézis (Ha vagy H1). A nullhipotézis általában azt állítja, hogy nincs hatás vagy összefüggés, míg az alternatív hipotézis ezt az összefüggést vagy hatást kimondja. Lehet irányított (direkcionális) vagy nem irányított (nem irányított) hipotézis. Például: H0: nincs különbség a két csoport között; Ha: van különbség.

A hipotézis megfogalmazása általában úgy történik, hogy megfigyelhető vagy mérhető állítást adjon meg, amelyet tesztelni lehet. Egy jó hipotézist meg lehet fogalmazni úgy, hogy az megfigyelésekkel vagy kísérletekkel cáfolható legyen, és operacionalizálható módon mérhető legyen. A hipotézist gyakran kvantitatív vagy kvalitatív adatokkal vizsgálják.

A tudományos módszerben a hipotézisek formálása után következik a kísérleti vagy megfigyeléses tervezés, az adatok gyűjtése és elemzése, majd a következtetés: a hipotézist elvetik vagy megerősítik, és ennek megfelelően tovább finomítják a feltevést vagy elméletet.

A hipotézis és az elmélet közötti különbség röviden: a hipotézis egy tesztelhető kijelentés, amelyet bizonyítékokkal lehet támogatni vagy cáfolni; az elmélet pedig széles körű, jól alátámasztott magyarázat rendszere, amelyet sok hipotézis és bizonyíték együtt támaszt alá.